A napszemüveget a kínaiak találták fel 1430 környékén, de ekkor még csak füstölt üveg volt. Elsősorban arra a célra használták őket, hogy elfedjék a bírák arckifejezését.
Később védőszerepet is betöltöttek a káros napsugarak ellen. A napszemüveg a XX. században vált igazán népszerűvé.

A hindu mitológiában nagy szerepe van az úgynevezett harmadik szemnek, mely a homlokon, a két szemöldök között található. Az indiai ők egy kumkum nevű por segítségével piros pöttyöt festenek a homlokukra, ezzel szimbolizálva a harmadik szemet.

Régi hiedelem, hogy a ló színvak. Bebizonyosodott azonban, hogy szemükben az emberéhez hasonló színérzékeny sejtek találhatóak. Úgy tűnik, legjobban a narancssárgát, sárgát, és a pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, viszont a kékkel és az ibolyával már problémáik vannak. Fontos, hogy kiképzés során a lovak különböző színű akadályokkal találkozzanak, illetve szokjanak meg minden színt, ami csak előfordulhat a pályákon.

Egy magyar orvos, dr. Péczely Ignác fedezte fel, hogy a szervezetet érő minden nagyobb inger, ütés, nyomás, törés nyomot hagy a szem szivárványhártyáján, mégpedig jól behatárolható helyeken.

A macskáknak nemcsak alsó és felső szemhéja van, hanem egy harmadikkal is büszkélkedhetnek, amely alapvetően egy védelmi funkciót lát el. Normális körülmények között a harmadik szemhéj behúzódik a belső szemzugba, azonban igen nagy sebességgel tud ez a szemgolyó fölé rándulni, ha azt veszély fenyegeti.

A színek felfedezése 1666-ban Isaac Newton nevéhez fűződik, aki alig 20 évesen rájött arra, hogy a prizma felbontja a fehér fényt a szivárvány színeire. A színes fényeket egy nyalábba gyűjtve újra megkapta a fehéret, így megállapította, hogy a fény színe a hullámhosszától függ.

Nemrégiben új halfajtára bukkantak a kutatók! A négyszemű kísértethal az első olyan gerinces, amely szemének alsó részében a fény fókuszálására nem lencsét, hanem tükröt használ.

A marylandi egyetem kutatóinak találmánya az a speciális kontaktlencse, amelyképes folyamatosan mérni a glukóz szintet, ezáltal feleslegessé teheti az állandó vérvételt a cukorbetegek számára. A különös kontaktlencse működési elve azon alapszik, hogy a vérhez hasonlóan a könny is tartalmaz glukózt, melynek koncentrációjából megállapítható a vércukorszint.
Az amerikai szakemberek egy közönséges kontaktlencsébe olyan fluoreszkáló anyagot vittek be, amely a glukózhoz kötődve megváltoztatja a tulajdonságait. E változások láthatóvá válnak egy műszer segítségével, így meghatározható a beteg vércukorszintje.

Miért világít a szentjánosbogár?
A szentjánosbogarak által kibocsátott fényt a potroh elülső részén elhelyezkedő világítósejtek termelik. Ezek belsejében egy úgynevezett luciferin anyag képződik, ami oxigén dús környezetben fotonokat bocsát ki. A szentjánosbogarak fejlett idegrendszerüknek köszönhetően képesek a fényjelzés kibocsátását szabályozni, ezért látjuk csak őket este világítani. A kibocsátott fény segítségével könnyebben ejtik el a zsákmányukat és fontos szerephez jut a párválasztásban is.